A
nagy Ho-ho-ho-horgász óta jó pár év eltelt már, így a halász nadrágról manapság
más elképzeléseim vannak, mint anno. Alapvetően nem vagyok nadrágpárti, ha
lehet választani, inkább szoknyát viselek. Ez nem valamilyen mániákus
antifeminista dolog, egyszerűen sokkal több szoknyát „gyártanak rám”, mint
nadrágot. Ennek ellenére nekem is vannak olyan kedves kétszárú pajtásaim,
melyeket szívesen viselek, és remélem, kincseim között Ti is találtok hasonló
darabokat.
A
vízparthoz visszatérve (vagy onnan el?), ebben a bejegyzésben a gardróbom azon
kincseiről szeretnék nektek írni, melyek a halász/térdnadrág kategóriába
sorolhatóak. Egy ilyen alsó jó választás lehet, amikor elegánsak kívánunk
lenni, de éppen nagyon meleg van, vagy csak szimplán nincs kedvünk hosszú
nadrágot/szoknyát húzni. Előnye az ilyen rövidebb nadrágoknak, hogy a (szép,
kisportolt) vádlink mindenki számára láthatóvá válik, de akkor sem kell
megijednünk, ha még csak most haladunk a formás vádlik felé, mert magas
sarkúval rövidebb lehet az út. Vádli javító praktika lehet a harisnya is, mely
ilyesfajta jótékony hatása mellett tökéletes, ha hűvösebb van. Persze, ha az
időjárás megengedi szimplán is hordhatóak ezek a darabok.
Óvatosnak
kell lennünk a hossz kiválasztásakor. Az alacsonyabb hölgyeknek nem ajánlott a lábszárközépig
érő viselet, mert optikailag összenyomhatja őket. Nekik egy combközép és térdig
érő fazon jobb döntés. A vastagabb combbal megáldottaknak pedig nem túl előnyös
„kettévágni” a problémás területet.


Annak
ellenére, hogy több szoknyám van, mint nadrágom, úgy gondolom, hogy egy
rövidebb nadrág is lehet igazán egyedi és elegáns. Felmerül a kérdés, hogy
lehet, nem is a nadrágokkal van bajom, hanem kórosan ragaszkodom a harisnyához...?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése